Jelenlegi hely

A templom rövid története

Keszthely legősibb plébániatemploma a Szent Márton templom volt, amely a mai kastélytorony előtti részen, a szökőkút előtt állt. Egy 1247-ben kiállított okirat szerint a veszprémi káptalan több Zala megyei templomot felmentett bizonyos adózás alól a tatárjárás okozta szegénység miatt. Talán a szent Istváni tíz falu – egy templom törvény keretében épült? Nem tudjuk. Mindenesetre a török hódoltság idejét nagyobb pusztulás nélkül vészelte át, akárcsak a környék falvainak hasonló korú templomai (Zalaszántó, Egregy, Rezi, Várvölgy). A Balaton mocsarai miatt ugyanis csak kisebb portyázó török csapatok jártak a vidéken. Később a templomocska a Festetics család elképzeléseinek áldozata lett, mivel akadályozta a kastély további építését. Festetics György gróf – a templom kis méretére és rossz, életveszélyes állapotára hivatkozva – kijárta, hogy a volt ferencesek főtéri temploma legyen a plébániatemplom. 1799-ben ez meg is történt, a gróf pedig pénzért megvette magának a szentségi jellegétől megfosztott öreg templomocskát. Végül is 1816-ban lebontotta a város botránkozása ellenére az ősi szentélyt. A templomocska tornya azonban még 1880-ig állt. Amikor lebontották, alapjainál római kori őrtorony maradványaira bukkantak.

A városunk főterén álló Magyarok Nagyasszonya templomot Laczkfy István nádor építtette. Laczkfy Nagy Lajos király bizalmas embere volt, és a királlyal részt vett az olaszországi hadjáratban is. Hűsége és a szolgálatának jutalmául 1346-ban megkapta a királytól Csáktornyát és a hozzá tartozó birtokokat, így Keszthelyt is. A keszthelyi főtéri templomot 1386-ban építtette Szűz Mária tiszteletére a hozzá tartozó kolostorral együtt. A templom diadalívén lehetett olvasni azt a latin nyelvű szöveget, amely szerint a templomot Laczkfy István fogadalomból építtette. Mi volt az a bizonyos fogadalom? Ma már nem tudjuk. Egy biztos, a nápolyi származású Károly Róbert és Nagy Lajos az olaszországi mintára nagyon szorgalmazta templomok és kolostorok építését. Uralkodásuk alatt felvirágzott az egyházi művészet és építészet hazánkban. Valószínűleg ennek köszönhetően épült meg a keszthelyi gótikus templom, a kolostorral együtt. Az építés részleteiről csak annyi ismeretes, hogy a falakat a fenékpusztai római erődítmény kőkockáiból építették, feltehetően olasz építőmesterek irányításával. A templomot és a kolostort a kor legnépszerűbb szerzetesrendjének, a ferenceseknek adományozta. A Nagy Lajos halála utáni trónviszályban Laczkfy Zsigmond ellen fordult, később azonban kibékült vele, és nádori méltóságot kapott tőle. 1396-ban azonban újra szembefordult Zsigmonddal, és az egyik trónkövetelő pártjára állt. Ám Zsigmond király tőrbe csalta, és 1397. február 27-én Kőrösudvarhelyen lefejeztette. Holttestét Keszthelyre hozták, és az általa építtetett templomba temették el. Koporsóját fedő sírkövét, amely eredetileg a padlózatba volt építve, 1896-ban, hogy a további kopástól megóvják, a szentély déli falába helyezték, ahol ma is látható. A török időkig (XVI – XVII. sz.) csak egy esemény zavarta meg a kolostor életét. 1445-ben a szentgyörgyvári rabló lovagok – kihasználva a zavaros időket – a városra törtek, és mindent kifosztottak, a kolostort és a templomot sem kímélték meg. A törökök a XVI. sz. derekán jelentek meg a környéken. Ezért a kolostort és a templomot 1550 körül Giulio Turco olasz mérnök tervei alapján erőddé alakították át. A környékbeli falvak lakói behúzódtak a városba, és nem adták meg magukat az ellenségnek. Pethő Kristóf – a környék ura és a keszthelyi vár kapitánya – sikeresen vette fel a harcot a törökkel, és többször visszaverte őket a környékről. A Kanizsa várbelieket is sokszor megsegítette. 1600-ban, Kanizsa elestekor halt hősi halált. Ezekben a zavaros időkben a katonák a szerzeteseket lassanként kiszorították jogos tulajdonukból. A török feletti legnagyobb győzelmet 1650. febr. 2-én aratták, amikor a várost lerohanni készülő ellenséget Bakats Sándor főkapitány vezetésével hirtelen meglepték, és egészen tönkre verték. A várat tehát az ellenség soha nem foglalta el. Ez leginkább mégis annak volt köszönhető, hogy Keszthely abban az időben egy félszigeten feküdt. A Balaton vizének és mocsarainak oltalmában az ellenség számára alig megközelíthető volt. 1690. ápr. 13-án 1 évi ostromzár után Kanizsa vára újra magyar kézre került. Ezzel a keszthelyi vár elvesztette jelentőségét, katonaságát átvezényelték. A ferences atyáknak mégis 33 évet kellett várni, hogy templomukat és kolostorukat újra visszakaphassák. Honvédelem címén ugyanis jó néhány uraság osztozkodott az üresen maradt váron. A ferencesek végül is okiratokkal tudták bizonyítani, hogy a rendház és a kolostor a török hódoltság előtt az övék volt. 1723. febr. 28-án ünnepélyesen foglalták el régi tulajdonukat. A látvány lesújtó lehetett: jóformán csak puszta falak meredeztek az ég felé, tető csak itt-ott akadt az épületeken. Előbb a templomot, aztán akolostort hozták rendbe. A nagy építkezések 1730-ban fejeződtek be. Mivel az atyák Ausztriából jöttek ide, elsősorban a német anyanyelvűek lelki gondozásával foglalkoztak. A Festetics család a rokon Pethő család kihalása után 1730 táján került Keszthelyre. Festetics Pál 1772-ben alapította a keszthelyi gimnáziumot, melynek első tanárai a ferences szerzetesek voltak. 1788. ápr. 16-án II. József császár a keszthelyi rendházat is megszüntette. A császári katonák – a hívek tiltakozása ellenére – az egyházi tárgyakat kihordták a templomból, és azt szénával töltötték meg, a rendházat pedig kórháznak használták.

1799-ben a Festetics család közbenjárása folytán a kicsi és düledező Szent Márton templom helyett, a volt ferences templom lett a plébániatemplom. 1802-ben Ferenc császár visszaállította a csornai premontrei kanonokrendet, és a szombathelyi és a keszthelyi gimnázium vezetésére kötelezte őket. Munkájukat 1808-ban kezdték meg a keszthelyi gimnáziumban. Ekkor vették birtokukba a volt ferences kolostort is. 1848. május 24.-én a Georgikon hallgatói kijelentették, hogy a haza védelmére kelnek. Svastics Károly apátplébános a forradalmároknak misét celebrált a templomban. A mise után szívre ható beszéd kíséretében levetette apáti arany nyakláncát, keresztjét és gyűrűjét, és a szabadságharc ügyére adományozta azokat. 1878-ban a templom homlokzata felett, a tetőn levő kis fatornyocskát Festetics Tasziló lebontatta, és helyette a templom homlokzata elé egy 60 m magas tornyot építtetett. A torony tervét neogótikus stílusban Geisl Mór nagykanizsai építész készítette. Ekkor a gótikus rózsaablakot kiemelték a homlokzatból, és a toronyba építették bele. A magyarság 1000 éves évfordulójára készülődve országszerte restaurálták az 1000 éves múlt megmaradt emlékeit. Ennek jegyében 1896-ban templomunkat is felújították. A munkákat Stehlo Ottó egyetemi tanár vezette. A gótikus ablakokat – melyek részben be voltak falazva – kibontották, és Róth Miksa csodálatos üvegablakait helyezték el bennük.

Templomunk az újkorban is, mint az előző évszázadokban, sajnos több rombolást élt át. 1945 tavaszán a visszavonuló német csapatok felgyújtották a neogótikus tornyot, melynek helyreállítása 1948-ban fejeződött be. Az állami hatóságok 1950-ben lehetetlenné tették a Premontrei rend működését.

Egy villanyszerelési munka kapcsán derült ki, hogy a vakolatréteg alatt freskók vannak. A freskók feltárása és a templom renoválása 1972-től 1985-ig tartott, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség végzett. Sajnos ez alatt tűnt el a templom néhány záródísze is, más értékes felszerelési tárggyal együtt.

Reméljük, nem kell még egyszer ennek a templomnak ilyen sötét időket átélnie!

A mai imaórák

Miserend

 Hétfő - Péntek:

 8.00 

 Szombat:

 19.00

 Vasárnap:

 8.30, 11.00, 19.00

 

Szent Család templom

Vasárnap: 12:15

 

A szentmise mai olvasmányai 


Állandó programjaink

Esménynaptár

v h k s c p s
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 

Kapcsolat

H-8360 Keszthely,

Fő tér 5.

Tel.:

83/312-459; 83/314-271

Fax:

83/314-271

Elérhetőség

Nagyobb térképre váltás

 

A templom a keszthelyi főtér felől közelíthető meg.

Miserend

 Hétfő - Péntek:

 8.00 

 Szombat:

 19.00

 Vasárnap:

 8.30, 11.00, 19.00

Szent Család templom

Vasárnap: 12:15

 

A szentmise mai olvasmányai 


Állandó programjaink

Copyright © 2012.